Connect with us
©FAO/Petterik Wiggers ©FAO/Petterik Wiggers

Közélet

Évek óta nem látott szinten a súlyos éhezés

Fotó: ©FAO/Petterik Wiggers

Közzétéve

Az élelmezési válságokról globális jelentés a konfliktusokat, a gazdasági sokkokat – és mögötte a COVID-19 járványt és az extrém időjárást – nevezi meg a legfőbb okoknak, ami több mint 155 millió embert taszított éhezésbe tavaly.

Ötéves rekordot döntött 2020-ban azok száma, akik a súlyos éhezés miatt azonnal életmentő segítségre szorulnak – olvasható egy nemzetközi összefogásban készült jelentésben.

Az élelmezési válságokról szóló legfrissebb globális jelentés rámutat, hogy a konfliktusok és gazdasági sokkok, melyek gyakran összefüggenek a koronavírus járvánnyal vagy az extrém időjárással, továbbra is emberek milliói elől veszik el a táplálékot.

Főbb megállapítások

A jelentés szerint 55 országban és területen 155 millió fölöttire tehető a súlyosan éhezők száma, vagyis akik a nemzetközi besorolás alapján válságos vagy rosszabb állapotban vannak – ami 2019-hez képest 20 milliós növekedést jelent, figyelmeztetve minket az aggasztó tendenciákra.

Közülük mintegy 133 000 ember helyzete katasztrofális (az IPC nemzetközi skála legmagasabb, 5-ös szintjén). Ezen Burkina Fasoban, Dél-Szudánban és Jemenben élő emberek sürgős segítségre szorulnak életük és megélhetésük megóvásához.

38 országban és területen további 28 millió ember élt szükségállapotban (az IPC skála 4-es fázisa) 2020-ban, vagyis csupán egy lépésre az éhínségtől, ám azonnali támogatással a túlélésük és megélhetésük biztosítható és az éhezés terjedése megállítható lenne.

Emellett a jelentés által nyomon követett 55 országban és területen 2020-ban 75 millió öt év alatti gyermek növekedése alatta volt az egészségesnek és több mint 15 millió súlya elégtelen.

A súlyos éhezés továbbra is javarészt Afrikában koncentrálódik: tavaly 98 millió éhező – vagyis a teljes szám kétharmada – élt a kontinensen. Azonban a probléma máshol sem ismeretlen, Jemen, Afganisztán, Szíria, Haiti szintén gócpontnak számítottak.

Az éhezés terjedése mögötti legfőbb okok

§ Konfliktusok: több mint 100 millióan érintettek, szemben a 2019-es 77 millió fővel;

§ A gazdasági sokkok – beleértve a COVID-19 járványt is – feltornászták magukat a második helyre, miután 17 országban és területen 40 millió ember taszítottak éhezésbe, a korábbi 8 ország és 24 millió emberhez képest;

§ Extrém időjárás: 15 millió ember a 2019-ben regisztrált 34 millió helyett.

Bár várható, hogy továbbra is a konfliktusok jelentik majd a legnagyobb hajtóerőt az élelmezési krízisekben, a koronavírus járvány és az azzal összefüggő korlátozó intézkedések tovább súlyosbíthatják a helyzetet az amúgy is instabil országokban.

Az élelmezési válságok elleni globális hálózat közleménye

„A COVID-19 világjárvány kihirdetése után egy évvel a jelenlegi és jövőbeli kilátásaink nyomasztók. A konfliktusok, járványügyi korlátozások növelte gazdasági nehézségek és a kiszámíthatatlan időjárás jelentette veszélyek továbbra is az élelmezésbiztonságot fenyegetik,” – áll az Európai Unió, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az Élelmezési Világprogram (WFP) – a globális hálózat alapítói – illetve az USAID közös közleményében.

„A koronavírus járvány a felszínre hozta a globális élelmiszer-ellátási láncok sérülékenységét és az egyenlőbb, fentarthatóbb és ellenállóbb rendszerek szükségét, hogy 2030-ra képesek legyünk elegendő tápláló ételt biztosítani akár 8,5 milliárd embernek is. A Fenntartható Fejlődési Célok eléréséhez radikálisan át kell alakítani az agrár-élelmezési rendszereket.”

„Az élelmezési válságok elhúzódása mutatja, hogy a tartós környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatok, a terjedő konfliktusokkal és instabilitással együtt aláássák az agrár-élelmezési rendszerek ellenálló képességét. Ha a jelenlegi trendeken nem változtatunk, az élelmezési válságok a gyakoribbá és súlyosabbá válnak.”

A globális hálózatról

Az élelmszerválságok elleni globális hálózatot az EU, a FAO és az Élelmezési Világprogram indította el 2016-ban, hogy a humanitárius és fejlesztési partnereket összefogva közösen lépjenek fel az élelmezési válságok ellen és támogassák az éhezés felszámolását célzó Fenntartható Fejlődési Célt.

A jelentés egy konszenzuson és partnerek bevonásán alapú elemzés eredménye, ami 16 nemzetközi humanitárius és fejlesztési szervezet összefogásában jött létre (a teljes lista itt érhető el).

Elolvasom

Közélet

Meteorológiai szolgálat: a 21. század leghűvösebb áprilisa volt az idei

Közzétéve

fa

A 21. század leghűvösebb áprilisa volt az idei – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap Instagram oldalán. Az 1901 óta vezetett mérések sorában pedig a 15. leghidegebb áprilisa lett a 2021-es – tették hozzá.

A meteorológiai szolgálat honlapján azt is közölte: a hónap 2,9 fokkal volt hűvösebb, mint a 1991-2020 között számított 11,4 Celsius-fokos referenciaátlag. Instagram-bejegyzésükben kiemelték: az idei április elég “szeszélyes”, szélsőséges volt. Voltak markáns lehűlések, látványos hózáporok, hódarazáporok is – jegyezték meg.

Kitértek arra is, hogy a hónap során több rekord is megdőlt. Április elsején Tokajban 80,7 milliméter csapadék hullott, ezzel megdőlt a napi csapadékrekord. Szintén elsején Budapesten 26,1 Celsius-fokkal megdőlt a fővárosi napi melegrekord is. Másnap szintén Budapesten a hajnali melegrekord is megdőlt, miután mindössze 14 fokig hűlt le a levegő.

Április 15-én nappali hidegrekord dőlt meg, Kékestetőn ugyanis csupán mínusz 0,6 fokig melegedett a levegő. Másnap pedig Budapesten is csak 4,3 fok volt. Április 26-án mínusz 5,7 fokkal, majd 28-án mínusz 5,9 fokkal Zabarban napi hidegrekordok dőltek meg. A meteorológiai szolgálat ábrája szerint a hónap legmagasabb hőmérséklete 26,9 fok volt, amelyet Főnyeden mértek. A legalacsonyabb értéket, mínusz 9,3 fokot Zabarban rögzítették. (MTI)

Elolvasom

Közélet

LMP: a kormány nyújtsa be az új helyreállítási tervét az Országgyűlésnek!

Közzétéve

LMP

Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul állítsa össze új helyreállítási tervét és azt jóváhagyásra nyújtsa be az Országgyűlésnek, mielőtt kiküldené Brüsszelbe.

Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke pénteki online sajtótájékoztatóján sérelmezte, hogy bár a kormány csupán a 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő forrást használná fel az Európai Unió helyreállítási alapjából, a további 3300 milliárd forintos kamatmentes hitelt mégsem venné igénybe, a csökkentett összeg felhasználásáról semmit nem lehet tudni.

Emlékeztetett: a kabinet a terv április végi benyújtása előtt a teljes, 5800 milliárd forintos keretről egyeztetett. A társadalmi szervezeteknek és az embereknek pedig joguk van tudni, hogy a korábban ígértekből mi nem valósul meg – hangsúlyozta.

Schmuck Erzsébet dilettáns kísérletezésnek nevezte mindezt, szerinte a kormány nem a valódi helyreállításra összpontosít. Annak ugyanis a megítélése szerint nemcsak a válságkezelésből kell állnia, hanem egy fenntartható társadalom építéséből is, egy több lábon álló gazdaság kialakításából.

Fotó: Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka felszólal az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 30-án. MTI/Balogh Zoltán

MTI

Elolvasom

Közélet

Agrárminisztérium: Bővítjük és erősítjük az élelmiszeripart

Fotó: Pixabay

Közzétéve

traktor, mezőgazdaság

A következő időszakban bővítjük és erősítjük az élelmiszeripart, növeljük a hozzáadott értéket, hogy még több jó minőségű magyar élelmiszer kerüljön a polcokra – jelentette ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a tárca pénteki közleménye szerint.

Az államtitkár emlékeztetett: az élelmiszeripar támogatottsága a 2014-2020-as időszakban elérte a 468 milliárd forintot, ez az összeg a következő hét évben a Vidékfejlesztési Programban jelentősen nő, és terveink szerint eléri a 750 milliárd forintot. Hozzátette: a magyar kormány stratégiai ágazatnak tekinti az élelmiszeripart és ennek szellemében dolgozik tovább a jövőben is.

Erdős Norbert szerint a következő időszakban is szükség lesz a gazdák és a feldolgozók kitartására és szorgalmára, akik minden nap biztosítják, hogy az emberek asztalára minőségi étel kerüljön. “Akik elhivatottságukkal példát mutatnak, ilyen vállalkozók, akikhez ma is ellátogattam” – tette hozzá, miután megtekintette a Szentkúti Tejüzemet, a Kiss Torma Kft. üzemét, a Szécsi Kertészetet, a Pro-duck Kft.-t, valamint a Szalai Kertészetet.

MTI

Elolvasom

Népszerű