Connect with us
klímaváltozás klímaváltozás

Közélet

Extrém szélsebességű viharokat okoz a klímaváltozás Magyarországon

Fotó: a viharban kidőlt, két méter törzsátmérőjű, harminc méter magas öreg platánfa a Margitszigeten 2021. május 5-én. MTI/Lakatos Péter

Közzétéve

Fokozódó, extrém szélsebességű viharokat és ezzel együtt növekvő viharkárokat hoz a klímaváltozás Magyarországon – állapította meg Péliné Németh Csilla meteorológus pénteken a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon közzétett cikkében.

A Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) meteorológus főtisztje kiemelte: miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége. A Kárpát-régió hegyvidéki területeinek az átlagos szélsebességre vonatkozó trendvizsgálatai is minden hónapban csökkenést mutatnak. Bár ez a csökkenés a modellek alapján a század végére is jellemző marad, ugyanakkor a viharok intenzitásnövekedése is várható.

A meteorológus kiemelte: a Közép-Európára vonatkozó mérési adatok és modelleredmények alapján az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedésével Magyarország térségében növekedni fog a ciklontevékenységhez köthető viharok száma. Ebből kifolyólag Magyarországon is erősebb szélviharokra lehet számítani a jövőben – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság éves jelentései szerint a viharkárokkal kapcsolatos beavatkozások száma országszerte emelkedő tendenciát mutat az utóbbi években. A tűzoltókat egy-egy viharos napon gyakran riasztják műszaki mentéshez autókra, háztetőkre, utakra kidőlt fák, leszakadó elektromos vezetékek, megbontott tetőszerkezetek miatt.

Problémát okoz a viharokkal, viharciklonokkal együtt járó hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is, mely elönti az alacsonyabban fekvő területeket, pincéket, aluljárókat. A jelentős anyagi károkat okozó viharokat kísérő jelenség a jégeső is, mely megrongálhat tetőket, autókat vagy megsemmisítheti a gyümölcsfák, szőlőültetvények termését. Az idei első jelentős jégesőt egy átvonuló hidegfront okozta április 22-én, melynek hatására Szlovákiában tornádó is kialakult – írta a meteorológus.

Péliné Németh Csilla kifejtette: a melegedés mértéke a Kárpát-medencében kissé nagyobb a globális átlagnál. Az extrém hideg periódusok száma, hossza erősen csökken, míg a hőhullámok gyakoribb előfordulása várható. A télen jellemző gyakoribb ciklonokhoz köthető viharok száma várhatóan csökken, de azok viszont intenzívebbek lehetnek.

Nyáron a forróság erősen megterheli az emberi szervezetet, különösen, amikor a nyáron felépülő magas nyomású anticiklonban jellemző kis szélsebességgel, esetleg magas páratartalommal párosul. Ezen túlmenően valószínű, hogy kedvezőek lesznek a feltételek nyáron a spontán kipattanó zivatarok kialakulására, melyben viharos, akár orkán erejű széllökések is előfordulhatnak – tette hozzá.

Péliné Németh Csilla cikke végén úgy értékelt: a klímaváltozással együtt járó szélsőséges időjárási jelenségek által okozott károk mérsékléséhez elengedhetetlen a tudásszempontú fejlesztés és az alkalmazkodás is. Ehhez viszont szükséges a veszélyfigyelmeztető és időjárásmegfigyelő- és mérőrendszerek fejlesztése, a veszélyes jelenségek megfigyelésével, elemzésével, előrejelzésével foglalkozó szakemberek, szolgálatok együttműködése – írta az MH GEOSZ meteorológus főtisztje.

MTI

Közélet

Meteorológiai szolgálat: a 21. század leghűvösebb áprilisa volt az idei

Közzétéve

fa

A 21. század leghűvösebb áprilisa volt az idei – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap Instagram oldalán. Az 1901 óta vezetett mérések sorában pedig a 15. leghidegebb áprilisa lett a 2021-es – tették hozzá.

A meteorológiai szolgálat honlapján azt is közölte: a hónap 2,9 fokkal volt hűvösebb, mint a 1991-2020 között számított 11,4 Celsius-fokos referenciaátlag. Instagram-bejegyzésükben kiemelték: az idei április elég “szeszélyes”, szélsőséges volt. Voltak markáns lehűlések, látványos hózáporok, hódarazáporok is – jegyezték meg.

Kitértek arra is, hogy a hónap során több rekord is megdőlt. Április elsején Tokajban 80,7 milliméter csapadék hullott, ezzel megdőlt a napi csapadékrekord. Szintén elsején Budapesten 26,1 Celsius-fokkal megdőlt a fővárosi napi melegrekord is. Másnap szintén Budapesten a hajnali melegrekord is megdőlt, miután mindössze 14 fokig hűlt le a levegő.

Április 15-én nappali hidegrekord dőlt meg, Kékestetőn ugyanis csupán mínusz 0,6 fokig melegedett a levegő. Másnap pedig Budapesten is csak 4,3 fok volt. Április 26-án mínusz 5,7 fokkal, majd 28-án mínusz 5,9 fokkal Zabarban napi hidegrekordok dőltek meg. A meteorológiai szolgálat ábrája szerint a hónap legmagasabb hőmérséklete 26,9 fok volt, amelyet Főnyeden mértek. A legalacsonyabb értéket, mínusz 9,3 fokot Zabarban rögzítették. (MTI)

Elolvasom

Közélet

LMP: a kormány nyújtsa be az új helyreállítási tervét az Országgyűlésnek!

Közzétéve

LMP

Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul állítsa össze új helyreállítási tervét és azt jóváhagyásra nyújtsa be az Országgyűlésnek, mielőtt kiküldené Brüsszelbe.

Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke pénteki online sajtótájékoztatóján sérelmezte, hogy bár a kormány csupán a 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő forrást használná fel az Európai Unió helyreállítási alapjából, a további 3300 milliárd forintos kamatmentes hitelt mégsem venné igénybe, a csökkentett összeg felhasználásáról semmit nem lehet tudni.

Emlékeztetett: a kabinet a terv április végi benyújtása előtt a teljes, 5800 milliárd forintos keretről egyeztetett. A társadalmi szervezeteknek és az embereknek pedig joguk van tudni, hogy a korábban ígértekből mi nem valósul meg – hangsúlyozta.

Schmuck Erzsébet dilettáns kísérletezésnek nevezte mindezt, szerinte a kormány nem a valódi helyreállításra összpontosít. Annak ugyanis a megítélése szerint nemcsak a válságkezelésből kell állnia, hanem egy fenntartható társadalom építéséből is, egy több lábon álló gazdaság kialakításából.

Fotó: Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka felszólal az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 30-án. MTI/Balogh Zoltán

MTI

Elolvasom

Közélet

Agrárminisztérium: Bővítjük és erősítjük az élelmiszeripart

Fotó: Pixabay

Közzétéve

traktor, mezőgazdaság

A következő időszakban bővítjük és erősítjük az élelmiszeripart, növeljük a hozzáadott értéket, hogy még több jó minőségű magyar élelmiszer kerüljön a polcokra – jelentette ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a tárca pénteki közleménye szerint.

Az államtitkár emlékeztetett: az élelmiszeripar támogatottsága a 2014-2020-as időszakban elérte a 468 milliárd forintot, ez az összeg a következő hét évben a Vidékfejlesztési Programban jelentősen nő, és terveink szerint eléri a 750 milliárd forintot. Hozzátette: a magyar kormány stratégiai ágazatnak tekinti az élelmiszeripart és ennek szellemében dolgozik tovább a jövőben is.

Erdős Norbert szerint a következő időszakban is szükség lesz a gazdák és a feldolgozók kitartására és szorgalmára, akik minden nap biztosítják, hogy az emberek asztalára minőségi étel kerüljön. “Akik elhivatottságukkal példát mutatnak, ilyen vállalkozók, akikhez ma is ellátogattam” – tette hozzá, miután megtekintette a Szentkúti Tejüzemet, a Kiss Torma Kft. üzemét, a Szécsi Kertészetet, a Pro-duck Kft.-t, valamint a Szalai Kertészetet.

MTI

Elolvasom

Népszerű