Connect with us
LMP LMP

Közélet

LMP: a kormány nyújtsa be az új helyreállítási tervét az Országgyűlésnek!

Közzétéve

Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul állítsa össze új helyreállítási tervét és azt jóváhagyásra nyújtsa be az Országgyűlésnek, mielőtt kiküldené Brüsszelbe.

Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke pénteki online sajtótájékoztatóján sérelmezte, hogy bár a kormány csupán a 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő forrást használná fel az Európai Unió helyreállítási alapjából, a további 3300 milliárd forintos kamatmentes hitelt mégsem venné igénybe, a csökkentett összeg felhasználásáról semmit nem lehet tudni.

Emlékeztetett: a kabinet a terv április végi benyújtása előtt a teljes, 5800 milliárd forintos keretről egyeztetett. A társadalmi szervezeteknek és az embereknek pedig joguk van tudni, hogy a korábban ígértekből mi nem valósul meg – hangsúlyozta.

Schmuck Erzsébet dilettáns kísérletezésnek nevezte mindezt, szerinte a kormány nem a valódi helyreállításra összpontosít. Annak ugyanis a megítélése szerint nemcsak a válságkezelésből kell állnia, hanem egy fenntartható társadalom építéséből is, egy több lábon álló gazdaság kialakításából.

Fotó: Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka felszólal az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 30-án. MTI/Balogh Zoltán

MTI

Elolvasom

Közélet

Meteorológiai szolgálat: a 21. század leghűvösebb áprilisa volt az idei

Közzétéve

fa

A 21. század leghűvösebb áprilisa volt az idei – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap Instagram oldalán. Az 1901 óta vezetett mérések sorában pedig a 15. leghidegebb áprilisa lett a 2021-es – tették hozzá.

A meteorológiai szolgálat honlapján azt is közölte: a hónap 2,9 fokkal volt hűvösebb, mint a 1991-2020 között számított 11,4 Celsius-fokos referenciaátlag. Instagram-bejegyzésükben kiemelték: az idei április elég “szeszélyes”, szélsőséges volt. Voltak markáns lehűlések, látványos hózáporok, hódarazáporok is – jegyezték meg.

Kitértek arra is, hogy a hónap során több rekord is megdőlt. Április elsején Tokajban 80,7 milliméter csapadék hullott, ezzel megdőlt a napi csapadékrekord. Szintén elsején Budapesten 26,1 Celsius-fokkal megdőlt a fővárosi napi melegrekord is. Másnap szintén Budapesten a hajnali melegrekord is megdőlt, miután mindössze 14 fokig hűlt le a levegő.

Április 15-én nappali hidegrekord dőlt meg, Kékestetőn ugyanis csupán mínusz 0,6 fokig melegedett a levegő. Másnap pedig Budapesten is csak 4,3 fok volt. Április 26-án mínusz 5,7 fokkal, majd 28-án mínusz 5,9 fokkal Zabarban napi hidegrekordok dőltek meg. A meteorológiai szolgálat ábrája szerint a hónap legmagasabb hőmérséklete 26,9 fok volt, amelyet Főnyeden mértek. A legalacsonyabb értéket, mínusz 9,3 fokot Zabarban rögzítették. (MTI)

Elolvasom

Közélet

Agrárminisztérium: Bővítjük és erősítjük az élelmiszeripart

Fotó: Pixabay

Közzétéve

traktor, mezőgazdaság

A következő időszakban bővítjük és erősítjük az élelmiszeripart, növeljük a hozzáadott értéket, hogy még több jó minőségű magyar élelmiszer kerüljön a polcokra – jelentette ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a tárca pénteki közleménye szerint.

Az államtitkár emlékeztetett: az élelmiszeripar támogatottsága a 2014-2020-as időszakban elérte a 468 milliárd forintot, ez az összeg a következő hét évben a Vidékfejlesztési Programban jelentősen nő, és terveink szerint eléri a 750 milliárd forintot. Hozzátette: a magyar kormány stratégiai ágazatnak tekinti az élelmiszeripart és ennek szellemében dolgozik tovább a jövőben is.

Erdős Norbert szerint a következő időszakban is szükség lesz a gazdák és a feldolgozók kitartására és szorgalmára, akik minden nap biztosítják, hogy az emberek asztalára minőségi étel kerüljön. “Akik elhivatottságukkal példát mutatnak, ilyen vállalkozók, akikhez ma is ellátogattam” – tette hozzá, miután megtekintette a Szentkúti Tejüzemet, a Kiss Torma Kft. üzemét, a Szécsi Kertészetet, a Pro-duck Kft.-t, valamint a Szalai Kertészetet.

MTI

Elolvasom

Közélet

A tűzzel játszik, aki csak úgy belenéz az alkalmazott levelezésébe

Fotó: Pixabay

Közzétéve

vállalati levelezés, internet

Roppant érzékeny területen jár az a vállalat, amely arra kíváncsi miről is levelezik munkavállalója, s ezt ellenőrzi. Az alkalmazott fiókjának revíziója ugyanis nagy körültekintést igényel. Ez különösen abban az esetben igaz, ha engedélyezett számukra a magánhasználat. A munkáltató nem ellenőrizheti a privát leveleket, ha ezt mégis megteszi, majd ezek tartalma alapján jogellenesen szünteti meg a munkavállaló jogviszonyát, akkor ezért kártérítést, a személyiségi jogok megsértése miatt pedig sérelemdíjat is követelhet a munkavállaló – hívja fel a figyelmet act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Ma már szinte minden vállalat biztosít munkavállalói számára céges e-mail fiókot, ám ezek ellenőrzése és az ezekhez való hozzáférés biztosítása számos kérdést felvet, ráadásul sokak előtt a kontroll körülményei nem is ismertek. Az ugyanis nem működik, hogy a vállalat vezetői csak úgy belenéznek egy dolgozó levelezésébe. Az ellenőrzés igen érzékeny folyamat, amely során rendkívül körültekintően kell eljárni. Maradéktalanul be kell tartani a jogszabályi előírásokat, különös tekintettel a munka törvénykönyvében és a GDPR-ban foglaltakra.

„A munka törvénykönyve szerint ugyan a munkavállaló ellenőrizhető a munkájával összefüggő magatartásával kapcsolatban, ám kizárólag a munkaviszony miatt használt számítástechnikai eszközön és azon is csak a munkaviszonnyal kapcsolatos adatok megismerése lehetséges. Fontos kitétel, hogy amennyiben nincs más megállapodás, akkor a munkavállaló nem használhatja a céges e-mail fiókját és a céges számítástechnikai eszközöket magáncélra” – mutat rá dr. Markóczy Réka, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza.

Mindegy, hogy a magánhasználat engedélyezve van-e vagy sem, a kialakult adatvédelmi gyakorlat alapján az e-mail fiókok ellenőrzését mindenképpen lépcsőzetesen kell elvégezni. Első körben a munkáltató csak a küldő e-mail címét és a levél tárgyát ismerheti meg. Ezekből kell kikövetkeztetnie a levelezés természetét. A cég részéről csak abban az esetben ismerhetik meg a levél tartalmát, ha az előbb említettekből nem derül ki, hogy az összefügg-e a munkaviszonnyal vagy sem. Amennyiben ez nem egyértelmű, ám már az első mondatból világossá válik, hogy nem a munkaviszonnyal kapcsolatban írott levél van a képernyőn, akkor annak további tartalmát a foglalkoztató nem ismerheti meg.

A munkavállalókat ráadásul előzetesen tájékoztatni kell az ellenőrzésről, annak céljáról, a résztvevő személyekről, a revízió lépéseiről, sőt, az adatkezeléssel kapcsolatos jogaikról, de még a jogorvoslati lehetőségeikről is. E mellett rendkívül hangsúlyos szabály, hogy az ellenőrzést csak az alkalmazott jelenlétében lehet megtenni.

Az egészen rendkívüli kockázatot hordoz magában, ha a foglakoztató jogsértő módon szerezte meg a munkavállalóhoz köthető információkat – például a magánlevelezés tartalmát ellenőrizve – és ezek alapján például bizalomvesztésre hivatkozva felmond dolgozójának. Az alkalmazott ekkor akár pert is indíthat a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt. Erre akkor is van lehetőség, ha a munkáltató felmondásának van egy világos és valós oka, de valójában a munkavállaló magánleveleiben kifejtett véleménye áll a munkaviszony megszüntetésének hátterében. Ráadásul nem csak kártérítésre, de a magántitokhoz való jog megsértése miatt még sérelemdíjra is igényt tarthat a cég egykori dolgozója.

A polgári perrendtartás szabályai ráadásul kimondják, hogy a jogsértő bizonyítási eszköz főszabály szerint nem is használható fel a per során. A bíróság az eset összes körülményét, különösen a jogsérelem sajátosságát és mértékét, egyéb bizonyítékok súlyát, illetve a jogsértő bizonyíték felhasználásának a felderítésére gyakorolt hatását mérlegelve azonban mégis dönthet úgy, hogy figyelembe veszi az ilyen bizonyítékokat is. Ez alapján pedig a bíróság már dönthet arról, hogy a munkáltató által jogszerűtlenül megszerzett leveleket is vizsgálja a per során.

Elolvasom

Népszerű